A gasztronómia jelentése és a swarovski karkötő, ami nem tartozik a menüsorhoz

A gasztronómia jelentése több féle megfogalmazásban, megközelítésben.

A gasztronómiai lexikon definíciója szerint a gasztronómia görög szó, melynek jelentése egyrészt ínyencség, az ételek és italok szakértő ismerete, kifinomult élvezése, az étkezés művészete, másrészt további jelentése szakácsművészet, ínyencmesterség, tágabb értelemben pedig a terítés, a felszolgálás művészete és az étkezés kultúrája is beletartozik.
A Larousse Gastronomique enciklopédia 1991-es angol nyelvű kiadványa részletesebben ír erről a fogalomról, például a szó eredeti jelentéséről – gastros, (ami nem mást jelent, mint, hogy gyomor), nomos, (amelynek jelentése törvény) és a gasztronómus személyéről, aki egyaránt nagyra becsüli a konyhaművészet legkifinomultabb és legegyszerűbb ételeit.
Végül pedig had emeljen ki Bode személyét, aki az European Gastronomy munkájában, a gasztronómia szerkezetének fejlődéstörténetében számos a gasztronómia kialakulásában szerepet játszó tényezőt említ meg. Például, kezdetben az alapvető fiziológiai szükségleteket, mint például az evés és az ivás is, a gasztro- földrajzi kínálatot, az alapszintű ismereteket és készségeket és ezek fejlődését és az alapanyagok feldolgozása terén a tűz használatát is.
A későbbiekben a mezőgazdaság megjelenése, hőkezelések alkalmazása, a kulturális és társadalmi fejlődés, a szakács szakma és a művészet kialakulása, a gasztronómiai nyelvezet és az etikett kifejlődése teljesedett ki a gasztronómia fogalmában. Mindezekre épülve és mindezekkel kapcsolatban egy képzeletbeli piramis csúcsán helyezkedik el a gasztronómia.

Hol lehet erről bővebben tanulni, megismerkedni?

Számos lehetőség van arra, hogy egy szakácsa, vagy cukrász szakmát elsajátítsunk. Többek között már a szakközépiskolák sorában is rengeteg olyan intézmény van ma az ország területén, ahol ezeknek az alapjait elsajátíthatjuk, majd egyre jobban megismerkedhetünk a főzés tudományával is. Persze legtöbb helyen érettségi megírására is van lehetőség, de néhány szakképzőben rögtön egy szakmát is adnak, tehát már igen korán szerezhetünk egy olyan papírt, ami igazol, hogy van némi közünk a konyhához.
Továbbá a felsőoktatásban is nagy a választék, ha ebben az irányban szeretnénk tovább tanulni. Budapesten, Veszprémben, Pécsen és Gödöllőn is van olyan szak, például a turizmus- vendéglátás szak, amely keretében a hallgatók szakosodás után bővebben elmerülhetnek a cukrászat, ételek és gasztronómia világában. A Budapesti Gazdasági Egyetem is rendelkezik ilyen szakkal, de természetesen nem csak a fővárosban, hanem országszerte egyre népszerűbb. Ez nem is csoda, hiszen ételre mindenkinek szüksége van, ez elengedhetetlen az életben maradás szempontjából.

Miért fontos ezt komoly szinten tanulni?

Ez nem egyszerűen arról szól, hogy finom lesz- e, eléggé átsült, jó- e a színe és tökéletes a fűszerezés a csirkénél, amit készítesz. Ez ennél sokkal több. Ha embereknek csinálsz valami jót, akkor a higiénia és a vendégszeretet is nagyon fontos, ha ebben a szakmában vagy. Például nem elég hajhálót viselned, ha lány vagy, vagy szakállvédőt, ha fiú. Az ékszereidet is le kell venned, mert adott esetben megmaradhatnak rajta a szennyeződések. Én nekem is például mindig le kell vennem a kedvenc swarovski kristályokkal díszített karkötőmet, egyrészt, hogy ne érjen hozzá az ételhez, másrészt, mint ahogy az előbb is említettem, a szennyeződések elkerülése végett, mert ezek az ékszereken, tárgyakon jobban megmaradnak a baktériumok, ezeket nem lehet csak simán szappannal lemosni ahhoz, hogy kifogástalanul tiszta legyen. Eléggé sajnálom, mert ez a kedvenc karkötőm és nem szívesen veszem le, de néha áldozatokat kell hoznunk. ÉS az se lenne szerencsés, ha valami véletlen folytán lecsúszna a kezemről és a vendég levesében landolna. Nem viccelek, hallottam már ilyenről. Néha az alapanyagok és hozzávalók mellett egy egy pikánsabb összetevő is bele tud kerülni az ételbe. Legyen az egy cipzár, fülbevaló, kavics, vagy még sorolhatnám. Engem már semmi nem lep meg, bár egy színvonalas étteremben ez nem fordulhat elő, szóval igen, az ékszereket vegyük le, ha nem akarunk túl nagy meglepetést okozni a vendégnek.
Emellett meg kell tanulni az emberekkel foglalkozni, hiszen a vendéglátásban nem csak az íz a lényeg. Kedvesnek, mosolygósnak, megbízhatónak, segítőkésznek kell lennünk és ismernünk az étlapon szereplő fogásokat. Ha egy vendég rákérdez, hogy mi a ház ajánlata, akkor nekünk ajánlanunk kell neki, előételt, valami kis vendégváró falatokat, levest, főételt,  és desszertet is és ezek mellé különféle italokat egyaránt, amik ízben és gyakran színvilágukban is illik a menüsorhoz. Az se mindegy, hogy egy barnahúshoz milyen italt ajánlanak, főleg, ha magasabb körökben mozgunk. Adott esetben egy Michelin csillagos étteremben akár. Magyarországon és világszinten is több ilyennel találkozhatunk. Például a Costes, Onyx, Borkonyha, Tanti, Costes Downtown; világszinten meg Ledoyen, Párizs, Yannick Alleno. Szóval egyáltalán nem árt 100%- osan teljesíteni, fejben, meg emberileg is.

Milyen étterembe érdemes menni?

Vannak speciális kategóriájú éttermek. Manapság például egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vegán étrendet folytatók miatt az olyan éttermek, ahol ehhez megfelelő menüsornak a kínálatából választhatunk. Vannak a tipikus, mindenki által jól ismert gyorsétterem láncok, melyeket a világ szinte minden területén, rengeteg országban megtalálhatunk. Vannak hagyományos éttermek és olyanok is, ahol egy adott ország ételeit kóstolhatjuk meg. Ilyen például a kínai kaja vagy az indiai, ami itthon is nagyon népszerű a fogyasztók körében. Ha nem szeretnénk a tányérunkban swarovski karkötőt látni, ( persze a menüsor mellé már inkább elfogadnék egyet ajándékba), akkor érdemes valami bizalomgerjesztőbb helyre betérni és nem a város legvisszataszítóbb negyedében megállni, hogy keressünk valami fogunkra valót.
Tehát a választék nagyon nagy, a változatos és egészséges étrend meg fontos,, úgyhogy érdemes új helyeket kipróbálni, új ízeket megismerni és meggondolni, hogy legközelebb hova térünk be. A gasztronómia világa mindenkit tárt karokkal hívogat.
Magyarország egyes területeinek jellegzetes ételei
Hogy kicsit jobban megismerhessük hazánk konyháját, így néhány példával szeretném szemléltetni, hogy milyen gazdag ételvilága van ennek a kis országnak. Dél- Alföldön a Makói vöröshagyma, Szentesi étkezési fehér paprika, kecskeméti kajszibarack, Szatymazi őszibarack, Pick szegedi téliszalámi, Röszkei szalámi, Bácskai hurka, Kulcsos kalács, Paprikás kalács, Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, Borókabogyó.

Észak-Alföldön a Magyar szürke szarvasmarha, Nagydobosi sütőtök, Hajdúsági torma, Besztercei szilva, Milotai dió, Szatmári szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Debreceni vert mézes, Debreceni vásári füzéres perec, Kürtős kalács, csigatészta, kötött tészta.
Közép-Magyarország vidékén a Konyakmeggy, Negro, Szaloncukor, Gerbeaud szelet, Kugler, Rigó Jancsi, Hubertus likőr, a Dreher sör.
A Nyugat-Dunántúlon Lajta sajt, Óvári sajt, Csermajori teasajt,  Mosoni káposzta, Zalai körte, Rábaközi perec, Fumu (Baba alakú kalács)
Dél-Dunántúl régióban Kulen, áttelelő kelkáposzta, Iharosberényi gesztenye, a finom Balatoni fogassüllő. Közép-Dunántúlon Badacsonyi ürmös, Szalonka
Észak-Magyarország pedig a Gönci barackpálinka, Sompálinka, sárgadinnye, Boldogi étkezési paprika, Matyó  kalács – perec.

Jó étvágyat mindenkinek!